Látnivalók - Parád
  PALÓC HÁZ

 

Cím: 3240 Parád, Sziget út 10.

 

Nyitva tartás:

Hétfő: Szünnap
Keddtől Vasárnapig: 10.00-16.00-ig

Jegyárak:

Tájház, Palócház, Asztalos Johák

Felnőtt: 300- Ft
Diák, nyugdíjas: 200-Ft

Kombinált belépő ( három helyszínre együtt)

Felnőtt: 600- Ft
Diák, nyugdíjas: 300-Ft

Az 1770-es években épült ház, a Mátra vidéki faépítkezés utolsó megmaradt emléke, melynek első két sejtjét zsilipelt technikával építették. A harmadik helyiséget később, valószínűleg a család tagjainak szaporodása miatt toldták hozzá a XIX. Században. 1963-ban nyitotta meg kapuit, az akkor még Heves Megyei Múzeumi Szervezet egységeként. Ma a Dobó István Vármúzeumhoz tartozik. Ez volt az első tájház, amit megnyitottak. A pitvarból, szobából (házból) és kamrából álló lakóház egyszerű bútorokkal van berendezve, melynek berendezési tárgyait Morvay Judit és Csilléry Klára gyűjtötte Parádon és a szomszédos Bodony településen a 60-as évek elején.
A több mint 220 éves épületben megtalálhatóak a korabeli palóc építészeti stílusjegyek. A ház ajtaja a pitvarba nyílik, amely tároló helyiség volt. Jobbra a szoba (ház) található, a kürtös kemencével, mely a főzésen, melegadáson kívül alvásra is szolgált. Itt található a tűzlóca; vízlóca és a főlóca; a kecskelábú, keményfából készült asztal; a gyerekállóka; a nagy kelesztő teknő; valamint a főzéshez szükséges eszközök is. A nők a kamrában aludtak, ott tartották az ácsolt vagy festett ládáikban a család holmiját.
A portán megtalálható a hidas ól (disznó ól), és a csűr is, mely szintén zsilipelt technikával készült. A csűr választja el az udvart a kerttől, mely az úttal párhuzamosan épült. Három részről nyitott, szérűként használták, kocsit, szerszámokat, földműveléshez szükséges eszközöket tároltak itt. A jobb oldali részén található az istálló, ahol az állatok mellett a férfiak is gyakran aludtak dikókon.
A palócokra sokáig jellemző volt a nagycsalád. Volt, hogy 25-50-en is éltek egy házban. A parádi porta jelenlegi berendezése szerint két idősember, két másik pár és gyermekeik éltek itt.


  ASZTALOS JOHÁK KIÁLLÍTÓTEREM - népi fafaragó hagyatéki kiállítása

 

Cím: 3240 Parád, Kékesi út 2.

 

Nyitva tartás:

Hétfő: Szünnap
Keddtől Vasárnapig: 10.00-16.00-ig

Jegyárak:

Tájház, Palócház, Asztalos Johák

Felnőtt: 300- Ft
Diák, nyugdíjas: 200-Ft

Kombinált belépő ( három helyszínre együtt)

Felnőtt: 600- Ft
Diák, nyugdíjas: 300-Ft

A fafaragó mester hagyatékának egy részét az önkormányzat 2006-ban vásárolta meg, és ekkor nyílt meg a jelenlegi kiállítás is.
A mester Parádon, zsellér családban született, és a palóc élet szépsége, szegénysége késztette arra, hogy a palóc életnek emléket állítson fába vésve.
Gyermekként gyakran járt a szüleivel summásnak a Dunántúlra. Ott találkozott csikósokkal, gulyásokkal, juhászokkal, akiknek ruházatát, használati eszközeit jól emlékezetébe véste. Tőlük tanult meg pásztorbotot, ostornyelet faragni, díszeket rávésni.
Az apróbb tárgyak faragása után érezte úgy, hogy életfeladata a palóc élet és a betyárvilág legendáinak megörökítése életnagyságú szobraiban, domborműveiben, kisplasztikáiban.
Szobrait gondosan kiválasztott szálfákból faragta ki, melyhez főleg vadkörtefát, gesztenyét és hársfát használt. A kiállításon megtekinthető édesanyjáról készített korai alkotása; a „parasztasszony gyermekkel” című szobra, mely a Nemzeti Galériában is ki volt állítva; továbbá négy betyár szobra (Vidróczki Marci, Pintér Pista – a Mátra és a Bükk betyárja; Rózsa Sándor – az Alföld betyárja; Sobri Jóska – a Dunántúl, Bakony betyárja). Ezen alakok kifaragása csodálatra méltó akaraterőről, türelemről, fantáziáról tanúskodnak.
II. Rákóczi Ferenc 300. születésnapja alkalmából készített díjnyertes alkotása, a Rákóczi szabadságharcnak állít emléket.
Táblaképek sorozata mutatja be a föld megmunkálását - a szántástól a cséplésig -, és a palóc lakodalmi jeleneteket.
Asztalos Johák emlékét megérdemelt tisztelet övezi, hiszen még életében igyekezett alkotásait együtt tartani.


  TÁJHÁZ

 

Cím: 3240 Parád, Kossuth Lajos út 53.

 

Nyitva tartás:

Hétfő: Szünnap
Keddtől Vasárnapig: 10.00-16.00-ig

Jegyárak:

Tájház, Palócház, Asztalos Johák

Felnőtt: 300- Ft
Diák, nyugdíjas: 200-Ft

Kombinált belépő ( három helyszínre együtt)

Felnőtt: 600- Ft
Diák, nyugdíjas: 300-Ft

A kiállítás anyagát 2000-ben, a Millennium tiszteletére gyűjtötte össze a parádi Nyugdíjas Klub közössége, mely a településen fennmaradt, megmaradt palóc viselet és életmód tárgyi eszközeit mutatja be. Látható egy eredeti nyoszolya (ágy) a hozzátartozó kellékekkel, eredeti parádi dunyha, párnák (fejelek), derékalj, szalmazsák, lepedő, sátorlepedők, számos vászonból készült ruha, törölközők, asztalterítők, tarisznyák, valamint a menyasszonyi kelengyeláda, mely a palóc házak egyik legjellegzetesebb, leginkább fennmaradt darabja. Megtekinthető továbbá a palóc viselet több ruhadarabja, a sok alsószoknyás, bő ingvállas ruhák, az arany és ezüst csipke fejviselet, valamint a fekete színű ruhák, melyeket ötven év felett hordtak a nők.
A férfiak vászon ruházata, majd a háború után elterjedt priccses nadrág, posztó mellény és még számos ruhadarab állít emléket a XIX. és XX. század első felében használt viseleteknek.
Megtekinthetőek a kenderfeldolgozás eszközei, a kendertörő, a tiloló, a gereben, a guzsaly, a motolla, a gombolyító, a csőrlő, az orsó, a vetélő és a szövőszék (eszváta).
Látható a korabeli mosás eszközei (mosóteknő, mángorló, sujkoló), és a gyerekbútorok (ülcsik, etetőszék, bölcső).

 

Kedvezményes lehetőség, ha Parád három kiállítóhelyére (Asztalos Johák Múzeum, Palóc Ház, Tájház) ellátogat, akkor elég egy helyen megváltani a kedvezményes jegyet, mely mindhárom kiállítóhelyre érvényes.
Kombinált belépő (három helyszínre együtt)

Felnőtt: 600.-Ft

Diák, nyugdíjas: 300.-Ft

Mindhárom kiállítóhelyen ingyenes tárlatvezetés.
Bejelentkezés (csoportoknál célszerű):06/30 416-3550 és 06/30 594-1201


 

  RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

 

Parád műemlékei közül az egyik legrégibb az 1768-ban felépített barokk stílusú, kőből épített katolikus templom. Az épület belmérete nyolcszor húsz méter. Keleti homlokzatán található a torony, melyben három harangot helyeztek el, Szent Otília, Szent Mihály és Szent Vendel tiszteletére. A karzatra egy hatváltós orgona került. A mellékoltárt a Hétfájdalmú Szűz tiszteletére emelték. Az ott elhelyezett képet 1814-ben cserélték ki igényesebb festménnyel. 1878-ban bővítették a szentegyház sekrestyéjét. 1892-ben özvegy Károlyi Gyuláné saját költségén renováltatta kívül-belül az épületet. A templom boltíves mennyezeti freskóit Takáts István mezőkövesdi festő készítette 1966-ban, s ebben az évben újították fel az empír stílusban készült csillárt is a parádsasvári üveggyárban. Legutoljára 1999-ben belülről, 2000-ben pedig kívülről renoválták a hívők jelentős anyagi támogatásával.
A templom előtt Szűz Mária szobor áll, amelyet 1908-ban az Amerikában dolgozó parádiak állíttattak. Ez a templom az egyetlen Magyarországon, amelyet Szent Otília tiszteletére szenteltek fel. A legenda szerint Otília a III. században világtalannak született, ám a keresztségben visszanyerte a látását. Így lett a vakok és gyengén látók védőszentje. E ritka patrónusválasztást az építtető, Grassalkovics Antal földbirtokos, családjában kialakult örökletes szembetegség magyarázza.