Látnivalók

Palóc ház

Cím: 3240 Parád, Sziget út 10.
Telefon: 06-30/416-35-50

Nyitva tartás:
A Palócház jelenleg csak kívülről tekinthető meg

* Felnőttek számára kedvezményes lehetőség: ha Parád három kiállítóhelyére (Tájház, Palóc ház, Asztalos Johák népi fafaragó hagyatéki kiállítása) ellátogat a belépődíj 1000 Ft/fő

* Diákok, nyugdíjasok számára kedvezményes lehetőség: ha Parád három kiállítóhelyére (Tájház, Palóc ház, Asztalos Johák népi fafaragó hagyatéki kiállítása) ellátogat a belépődíj 750 Ft/fő

Csoportos kedvezmény: minden 10. fő után 1 kísérőnek ingyenes belépési lehetőséget biztosítunk

Érvényes: 2020. március 1-től

Az 1770-es években épült ház, a Mátra vidéki faépítkezés utolsó megmaradt emléke, melynek első két sejtjét zsilipelt technikával építették. A harmadik helyiséget később, valószínűleg a család tagjainak szaporodása miatt toldták hozzá a XIX. Században. 1963-ban nyitotta meg kapuit, az akkor még Heves Megyei Múzeumi Szervezet egységeként. Ma a Dobó István Vármúzeumhoz tartozik. Ez volt az első tájház, amit megnyitottak. A pitvarból, szobából (házból) és kamrából álló lakóház egyszerű bútorokkal van berendezve, melynek berendezési tárgyait Morvay Judit és Csilléry Klára gyűjtötte Parádon és a szomszédos Bodony településen a 60-as évek elején.
A több mint 220 éves épületben megtalálhatóak a korabeli palóc építészeti stílusjegyek. A ház ajtaja a pitvarba nyílik, amely tároló helyiség volt. Jobbra a szoba (ház) található, a kürtös kemencével, mely a főzésen, melegadáson kívül alvásra is szolgált. Itt található a tűzlóca; vízlóca és a főlóca; a kecskelábú, keményfából készült asztal; a gyerekállóka; a nagy kelesztő teknő; valamint a főzéshez szükséges eszközök is. A nők a kamrában aludtak, ott tartották az ácsolt vagy festett ládáikban a család holmiját.
A portán megtalálható a hidas ól (disznó ól), és a csűr is, mely szintén zsilipelt technikával készült. A csűr választja el az udvart a kerttől, mely az úttal párhuzamosan épült. Három részről nyitott, szérűként használták, kocsit, szerszámokat, földműveléshez szükséges eszközöket tároltak itt. A jobb oldali részén található az istálló, ahol az állatok mellett a férfiak is gyakran aludtak dikókon. A palócokra sokáig jellemző volt a nagycsalád. Volt, hogy 25-50-en is éltek egy házban. A parádi porta jelenlegi berendezése szerint két idősember, két másik pár és gyermekeik éltek itt.

Asztalos Johák kiállítóterem
népi fafaragó hagyatéki kiállítása

Cím: 3240 Parád, Kékesi út 2.
Telefon: +36-30/416-35-50

Nyitva tartás:
Hétfő: Zárva
Keddtől szombatig: 10.00-16.00-ig
Vasárnap: 10.00-14.00-ig

Jegyárak:

Tájház, Asztalos Jochák kiállítás egyenkénti megtekintése
Felnőtt jegy *: 500 Ft/fő
Kedvezményes jegy (gyermek, diák, nyugdíjas): 400 Ft/fő
4 éves kor alatt ingyenes

Tájház, Asztalos Jochák kiállítás kombinált belépő (kettő helyszín együtt)
Felnőtt jegy *: 800 Ft/fő
Kedvezményes jegy (gyermek, diák, nyugdíjas): 600 Ft/fő

Csoportos kedvezmény: minden 10. fő után 1 kísérőnek ingyenes belépési lehetőséget biztosítunk

Érvényes: 2020. május 1-től

A fafaragó mester hagyatékának egy részét az önkormányzat 2006-ban vásárolta meg, és ekkor nyílt meg a jelenlegi kiállítás is.
A mester Parádon, zsellér családban született, és a palóc élet szépsége, szegénysége késztette arra, hogy a palóc életnek emléket állítson fába vésve.
Gyermekként gyakran járt a szüleivel summásnak a Dunántúlra. Ott találkozott csikósokkal, gulyásokkal, juhászokkal, akiknek ruházatát, használati eszközeit jól emlékezetébe véste. Tőlük tanult meg pásztorbotot, ostornyelet faragni, díszeket rávésni.
Az apróbb tárgyak faragása után érezte úgy, hogy életfeladata a palóc élet és a betyárvilág legendáinak megörökítése életnagyságú szobraiban, domborműveiben, kisplasztikáiban.
Szobrait gondosan kiválasztott szálfákból faragta ki, melyhez főleg vadkörtefát, gesztenyét és hársfát használt. A kiállításon megtekinthető édesanyjáról készített korai alkotása; a „parasztasszony gyermekkel” című szobra, mely a Nemzeti Galériában is ki volt állítva; továbbá négy betyár szobra (Vidróczki Marci, Pintér Pista – a Mátra és a Bükk betyárja; Rózsa Sándor – az Alföld betyárja; Sobri Jóska – a Dunántúl, Bakony betyárja). Ezen alakok kifaragása csodálatra méltó akaraterőről, türelemről, fantáziáról tanúskodnak.
II. Rákóczi Ferenc 300. születésnapja alkalmából készített díjnyertes alkotása, a Rákóczi szabadságharcnak állít emléket.
Táblaképek sorozata mutatja be a föld megmunkálását - a szántástól a cséplésig -, és a palóc lakodalmi jeleneteket.
Asztalos Johák emlékét megérdemelt tisztelet övezi, hiszen még életében igyekezett alkotásait együtt tartani.

Tájház

Cím: 3240 Parád, Kossuth Lajos út 53.
Telefon: +36-30/416-35-50

Nyitva tartás:
Hétfő: Szünnap
Keddtől szombatig: 10.00-16.00-ig
Vasárnap: 10.00-14.00-ig

Tájház, Asztalos Jochák kiállítás egyenkénti megtekintése
Felnőtt jegy *: 500 Ft/fő
Kedvezményes jegy (gyermek, diák, nyugdíjas): 400 Ft/fő
4 éves kor alatt ingyenes

Tájház, Asztalos Jochák kiállítás kombinált belépő (kettő helyszín együtt)
Felnőtt jegy *: 800 Ft/fő
Kedvezményes jegy (gyermek, diák, nyugdíjas): 600 Ft/fő

Csoportos kedvezmény: minden 10. fő után 1 kísérőnek ingyenes belépési lehetőséget biztosítunk

Érvényes: 2021. május 1-től

A kiállítás anyagát 2000-ben, a Millennium tiszteletére gyűjtötte össze a parádi Nyugdíjas Klub közössége, mely a településen fennmaradt, megmaradt palóc viselet és életmód tárgyi eszközeit mutatja be. Látható egy eredeti nyoszolya (ágy) a hozzátartozó kellékekkel, eredeti parádi dunyha, párnák (fejelek), derékalj, szalmazsák, lepedő, sátorlepedők, számos vászonból készült ruha, törölközők, asztalterítők, tarisznyák, valamint a menyasszonyi kelengyeláda, mely a palóc házak egyik legjellegzetesebb, leginkább fennmaradt darabja. Megtekinthető továbbá a palóc viselet több ruhadarabja, a sok alsószoknyás, bő ingvállas ruhák, az arany és ezüst csipke fejviselet, valamint a fekete színű ruhák, melyeket ötven év felett hordtak a nők.
A férfiak vászon ruházata, majd a háború után elterjedt priccses nadrág, posztó mellény és még számos ruhadarab állít emléket a XIX. és XX. század első felében használt viseleteknek.
Megtekinthetőek a kenderfeldolgozás eszközei, a kendertörő, a tiloló, a gereben, a guzsaly, a motolla, a gombolyító, a csőrlő, az orsó, a vetélő és a szövőszék (eszváta).
Látható a korabeli mosás eszközei (mosóteknő, mángorló, sujkoló), és a gyerekbútorok (ülcsik, etetőszék, bölcső).

Római katolikus templom

Parád műemlékei közül az egyik legrégibb az 1768-ban felépített barokk stílusú, kőből épített katolikus templom. Az épület belmérete nyolcszor húsz méter. Keleti homlokzatán található a torony, melyben három harangot helyeztek el, Szent Otília, Szent Mihály és Szent Vendel tiszteletére. A karzatra egy hatváltós orgona került. A mellékoltárt a Hétfájdalmú Szűz tiszteletére emelték. Az ott elhelyezett képet 1814-ben cserélték ki igényesebb festménnyel. 1878-ban bővítették a szentegyház sekrestyéjét. 1892-ben özvegy Károlyi Gyuláné saját költségén renováltatta kívül-belül az épületet. A templom boltíves mennyezeti freskóit Takáts István mezőkövesdi festő készítette 1966-ban, s ebben az évben újították fel az empír stílusban készült csillárt is a parádsasvári üveggyárban. Legutoljára 1999-ben belülről, 2000-ben pedig kívülről renoválták a hívők jelentős anyagi támogatásával.
A templom előtt Szűz Mária szobor áll, amelyet 1908-ban az Amerikában dolgozó parádiak állíttattak. Ez a templom az egyetlen Magyarországon, amelyet Szent Otília tiszteletére szenteltek fel. A legenda szerint Otília a III. században világtalannak született, ám a keresztségben visszanyerte a látását. Így lett a vakok és gyengén látók védőszentje. E ritka patrónusválasztást az építtető, Grassalkovics Antal földbirtokos, családjában kialakult örökletes szembetegség magyarázza.

Clarissza-forrás

Parádóhuta neves gyógyvize a Klarissza-forrásból fakad, mely a település délkeleti végében, az erdő szélén bújik meg. Szénsavtartalmával a szervezet hőmérsékletét növeli, gyorsítja a vérkeringést, vastartalma miatt pedig a vérképzésben van jelentősége. A forrást Károlyi Mihály a nagymamájáról, gróf Kornis Clarisse-ről nevezte el. A nap bizonyos időszakaiban a gyengén folydogáló vasas-savanyú vízért sorba kell állni. Különleges íze és magas vastartalma miatt néhány napra érdemes tartalékolnunk belőle!

Cifra istálló és Kocsimúzeum

Cím: 3244 Parádfürdő, Kossuth Lajos út 217.
Telefon: 06-30/594-12-01
Email: cifraistallo.kocsimuzeum@gmail.com

Nyitva tartás (szeptember 30-ig):
Mindennap: 9.00 - 12.00 és 13.00 - 17.00

Jegyárak:
Felnőtt: 1200 Ft/fő
Kedvezményes (diák,nyugdíjas, 62 felett): 700 Ft/fő

Bővebb felvilágosítás és csoport bejelentkezés: 06-30/182-65-05

Gróf Károlyi György fényűző istállót építtetett a fürdőtelepi kastély mellé, melynek terveit Ybl Miklós tervezte. A Cifra-istálló 1869 augusztusában épület fel, U alaprajzú, földszintes, nyeregtetős, favázas épület, melynek két szárában háromhajós istálló, középső részében faoszlopokkal alátámasztott mestergerendás kocsiszínek találhatóak.
Ma Kocsimúzeum működik itt, melyet 1971-ben hoztak létre a hazánkban rendezett Vadászati Világkiállítás alkalmából. A kocsigyártás történetét bemutató kiállításon öt teremben látható a kocsizás fejődését bemutató különböző kocsifajták.
A kiállítás részeként a bognár-, kovács- és szíjgyártó mesterség szerszámai is megtekinthetőek.
A Cifra istálló bal szárnyában, az eklektikus stílusú, fagerendás, vörös téglás épület márvánnyal borított istállóiban ma is nemes paripák laknak.

Parádfürdői Park

1883-as kezdettel a híres fürdőtelep teljes területét - melyen többségében Ybl Miklós által tervezett épületek találhatók - a Károlyi család parkosíttatta. A mintegy 126 katasztrális holdnyi területen részben francia, részben angol stílusú parkot hoztak létre. A kor divatjának megfelelően különböző cserjefajt, fenyőfajokat, platánokat, hársakat, később rendkívül dekoratív lombú juharokat, vöröstölgyeket, Japánból származó alma- és szilvafajokat ültettek. A parkot az egykori Károly-kastély 40 hektáros területéből az 1930-as években alakították közparkká. A kb. 8 hektáros terület 1982 óta védett. A védett park szabadon látogatható.

Freskó étterem és szálloda

1937 tavaszán adták át a kétszázötven személyes vendéglőt. A belső dekorációt Haranghy Jenő debreceni festő készítette el. A falakon nagyméretű táblaképei (pannói) láthatók. Bár az éttermet Freskó étteremnek nevezik, az elnevezés helytelen, hiszen Haranghy nem freskókat festett, hanem pannókat. A főfalon Arany János Buda halála című eposzából látható a mátrai vádaszat jelenet, az oldalfalakon pedig Kossuth Lajos 1840-es parádi tartózkodását, illetve a parádi strand 1940-es látképét festette meg a festő. A teraszra nyíló ajtóközökbe a tizenkét hónap figurális ábrázolásait tervezte, melyek nem készültek el, így jelenleg csak három fali kompozíció látható.
Az önkormányzat tulajdonában lévő épület jelenleg nem üzemel.

Károlyi-kastély

A Tarna patak völgyében, annak jobb partján emelkedő dombhát tetején épült. Alapjait Grassalkovich I. Antal vetette meg, a kastély korábbi helyén egy urasági nyári lak épült 1770 körül, és 1798-ban házi kápolna is helyet kapott. Átépítésére a kiegyezés után került sor, az építtető gróf Károlyi György Ybl Miklóst, a neves fővárosi építészt bízta meg a munkálatokkal. 1872-re épült meg a klasszicista stílusú vadászlak, melyet később alakítottak át kastéllyá. Az északi kétemeletes szárny romantikus stílusban épült, de ezt már Károlyi Gyula építtette 1889-ben. A kastély a bővítés során 44 szobássá vált, és vezetékes vízhálózattal látták el. Itt töltötték mézesheteiket Károlyi Mihály és felesége Andrássy Katinka.
Az épület jelenleg üresen áll. Károlyi Mihály emlékét emléktábla őrzi a kastélyban, melyet 1978. október 26-án helyeztek el, s melynek leleplezésén még részt vett felesége is. Az emléktábla Asszonyi Tamás munkája.

"Parád-Recsk" gesztenyefasor

Recsk és Parádsasvár között a 24-es számú főút két oldalát kisebb-nagyobb megszakításokkal gesztenyafasor szegélyezi, mely egykoron a Károlyi birtok úthálózatának jellegzetességei közé tartozott. A fasort a múlt század fordulóján a Károlyi család megbízására az a Jámbor Vilmos telepítette, aki Habsburg József főhercegtől az alcsúti főhercegi kastélypark kertépítési munkálataira is megbízást kapott. A család a kor divatjának megfelelően az egyes kastélyokat összekötő utak mellé fasorokat telepíttetett, melyek hűs árnyat adtak a melegben kikocsizó vendégeknek és házigazdáknak. A mára már több mint 100 éves fasor az útépítés, a betegségek, a száradás és vihar károk következtében egyes helyeken igencsak megritkult, de így is szép látványt nyújt.
A család kifejezetten kedvelte a gesztenyefákat. Gesztenyefasort telepíttettek az Ilona-völgyi több kilométeres útszakasz mindkét oldalára is. A 1,5 km hosszú, főleg vadgesztenyékből álló fasor a hegység egyik legszebb hidrológiai képződményéhez, az Ilona-völgyi-vízeséshez vezeti a turistát. Útközben érdemes megállni a Szent István-csevice kútnál egy pohár frissítőre.
A Parád-Recsk közötti gesztenyefasort, valamint az Ilona-völgyi fasort 1975-ben védetté nyilvánították. Mindkettő növénytani, tájképi és helytörténeti értéket képvisel.

Rákóczi fa

Az Ilona-völgy közvetlen bejáratánál hatalmas kocsányos tölgy, az úgynevezett Rákóczi-fa állt. A legenda szerint 1710-ben II. Rákóczi Ferenc a Felvidékre tartva e fához kötötte lovát. A fa törzsének kerülete 9,5 méter, lombkoronája teljes pompájában 40 méter volt. A kocsányos tölgyet a Mátrában őshonos fafaj legszebb példányaként emlegették. A fa jó ideje kiszáradt, de még mindig fontos idegenforgalmi látványosságnak számított, azonban 2015. január 31-én egy viharos szélben kidőlt. A kidőlt hatalmas fatörzs jelenleg is megtekinthető az eredeti helyén.

Az út jobb oldalára vetve egy pillantást, a kedvelt nyári piknik-helyet, a Sándor-rétet láthatjuk, melyet Károlyi Mihály nevezett el nagyanyjának második férjéről, Károlyi Sándorról.

Vörösvár

A Károlyi kastély felett magasodik a Vörösvár. Ma már csak egy 369 méteres magaslat emlékeztet az egykori, valószínűleg földvárra. A vár belső területe háromszög alakú, alapja mindössze 17 méter, hossza 40 méter. A várat mindhárom oldalról 9 méter széles és 2,5-3 méter mély várárok övezte. Ma már csak egy gyakorlott régész képes felfedezni a vár eredeti alaprajzát – a csodálatos kilátás miatt mégis megéri e kitérő.

Mária-kegyhely

Az Ilona-völgyben haladva, e népi kultikus, vallási helyet övező öreg fák alatt érdemes megpihenni, gyönyörködni a táj szépségében, tavasszal a pompásan nyíló virágokban, ősszel a pirosló kecskerágóban.

Szent István-forrás,
vagy ahogy a népnyelv nevezi, "Csevice kút"

A forrás vize természetes szénsavat tartalmaz, minőségét rendszeresen ellenőrzik a szakemberek. Feltétlenül kóstoljuk meg a különleges ízű csevicét, Parád egyik jellegzetességét! A kút környékén kulturált pihenő és csurdító helyek találhatók.

Ilona-völgyi vízesés

A Szent István forrástól az Ilona-völgy vadregényesebb arcát mutatja. Turistatérkép jelzi az irányt a vízesés felé, de a patak medrét követve szintén elérkezünk a völgy mélyén megbúvó természeti csodához, az Ilona-vízeséshez. Az Ilona-patak vize az Ilona-völgy függőleges sziklafalának V alakú felső hasadékából vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból. Amatőr fotósok kedvelt témája a lágyan hulló vízzuhatag. Utunk során érdemes figyelni a patakmeder köveire, uszadékaira, amely a Mátra vad, megzabolázhatatlan energiáit mutatják.
Az Ilona-völgy, s az ott található Ilona-patak és Ilona-vízesés nevét Dessewffy Ilonáról, Károlyi György unokájáról kapta.

Mata Pál - üvegcsiszoló mester

A kézműves-műhely mintaboltja:

Cím: 3244 Parádfürdő, Pavilon sor 1. (Cifra istállóval szemben)
Telefon:
Mintabolt: +36 36/ 544-034
Privát: +36 36/ 544-032 vagy +36 36/544-033
Email: mail@matakristaly.hu
Web: www.matakristaly.hu

Mata kristály: a klasszikus érték

A csiszolt kristály több mint anyag. Évszázadok tudását hordozzák a kézműves-technikákkal készült darabok, s olyan szakmai műhelytitkok rejlenek készítésének folyamata mögött, melyre ma is úgy vigyáznak, akár a középkor pénzverdéinek sablonjaira. E tradíció tükröződik a hazai üveggyártás egyik utolsó fellegvárában, a parádfürdői Mata-műhelyben. Egyedülálló kristálykollekciók születnek itt, melyek magukban hordozzák alkotójuk tudását, kreativitását, hivatásának szeretetét. A magyar üvegművészet nemzetközi piacokon egyik legkeresettebb alkotója Mata Pál üvegcsiszoló mester, akinek műhelyéből muzeális értékű és minőségű kristályok kerülnek nyugat-európai- illetve japán piacokra, magán- vagy közgyűjteményekbe.
Az alkotónak több germán területen is - Nürnbergben, Innsbruckban, Maastricht-ban, Grazban, Bad Breisig-ben - illetve az olaszországi - Arezzóban nyílt kiállítása.

Gál István - üvegcsiszoló

Az üzlet és műhely megtalálható:

Cím: 3240 Parád, Kristály út 45.
Telefon: +36 36/ 364-150

Nyitva:
Minden nap 8.00 - 18.00 óráig (szombat, vasárnap is)

Üvegcsiszolás megtekinthető csoportosan is!
Gál István egyedi kézzel csiszolt ólomkristály termékeket: készleteket, vázákat, hamuzókat, tálakat készít. Kiállítótermében apróvadas, nagyvadas termékek, emblémák, feliratok láthatók.

Jónás Bálint - üvegfúvó mester

Cím: 3240 Parád, Kékesi út 25.
Telefon: +36 36/ 364-757, 06/30 557-4187
Web: www.jonas-glass.hu

Jónás Bálint 1970-ben a Salgótarjáni Öblösüveggyárban kezdett tanulni és dolgozni. 1973-ban már végzett üvegfúvóként került a Parádsasvári Üveggyárba. 25 év munkaviszony után Finnországba ment dolgozni, ezért sikerülhetett keresetéből egy saját kis üveghutát létrehoznia. Szakmai szeretete egyben hobbija is. A szinte már elfeledett, régen nem tanított technikákat is elsajátította. Saját gyűjteménnyel rendelkezik, amelyet majd múzeumnak szán és tervezi üveghutájában az üvegkészítés munkafolyamatának bemutatását is. Eozinos, filigráni és millefiori technikával készített tárgyai a hagyományos formát követik, a kivitelezését a magas színvonalú korrekt szakmai tudás jellemzi.
Jónás Bálint a magyarországi üvegfúvó szakma egyik legelismertebb alakja, munkái a legkülönbözőbb helyeken és országokban nyerték el a műkedvelők tetszését. Számos kiállítás és kitüntetés bizonyítja a művész precizitását és igényességét, egyedi stílusának és rendkívül alapos szaktudásának köszönhetően munkái nemzetközi kiállítások és galériák legkedveltebb darabjai közé tartoznak.