Parád első írásos említése csak 1549-ből való, ezidőtájt az Országh Miklós főnemes birtokában levő debrői uradalomhoz tartozik. Debrő várának pusztulása után Ónod várához kerül a birtok, az ónodi uradalom részeként jut Parád is az egyik legismertebb magyar főnemesi család, a Rákócziak birtokába 1603-ban. A XVII. század elején a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond volt a birtokos - majd egy évszázadon át a Rákócziaké volt a terület.
Birtokosai közé tartozott az évszázadok során az Országh, a Grassalkovich, az Orczy és a Károlyi család. A XVII. század végére az amúgy is kis lélekszámú falu a küzdelmekben, mely Eger város visszafoglalásáért zajlik a török ellen, elnéptelenedik. Az újraéledő és lélekszámban lassan növekvő falu lesz egyebek között a Grassalkovichok és az Orczyak kezén, majd 1847-től mintegy száz éven át a Károlyi család birtokában marad, a Károlyiak uradalmi székhelye volt.

Településtörténeti szempontból fontos esemény következett be 1708-ban, amikor II. Rákóczi Ferenc a Somhegy alatt üveghutát létesített, az üveggyártást mai napig művelik Parád szomszédságában. 1763-ban Markhot Ferenc, Heves megye tisztiorvosa timsó tartalmú ásványvizet fedezett fel. A timsógyár 1778-ban kezdte meg működését. A víz kihasználásának következtében megszületik egy új településrész: Parádfürdő. A gyógyfürdő is ebben az évben nyitott, a fürdővendégek számára épített vendégház folyamatosan bővült. Az első fürdőházat 1795-ben építették. 1797-ben Kitaibel Pál, a magyar botanika egyik legnagyobb alakja, cikke nyomán Európa-szerte híressé vált a fürdőhely. Parádfürdő 250 éve részese a magyar gyógyfürdőkultúrának. Az első fürdők a XVIII. század végén épültek, gyógyvizét 1813-tól gyógyászati célokra is használják

Az épületek közül építészeti szempontból a neoklasszicista stílusú üdülőszárny /a kor jeles magyar építésze, Ybl Miklós tervezte / emelkedik ki, illetve a Károlyiak számára készített német reneszánsz stílusban épített kastély, mely Parád szomszédságában, Parádsasváron van. Ugyancsak Ybl munka Parádfürdőn a Károlyiaknak készített Cifra Istálló is - ma kocsimúzeum és méntelep van benne.